HTML

Kulturkoszt

Szeretjük a vidám henteseket, akik viccelődnek, miközben húsbárddal darabolják a csontos karajt. Ha valaki a fülünkbe suttogja, hogy patisszon, bármire képesek vagyunk. Tavasz elején minden nap izgatottan térünk be a zöldségeshez, mert tudjuk, hogy az évszak kezdetét nem a meteorológia, nem is a csillagászat, hanem a hónapos retek megjelenése jelzi a legpontosabban. Megtanultuk, hogy az articsóka nem madár, és hogy a gazdag ember is vízzel főz. És hogy mi hoz még lázba? Nincs jobb, mint komolyzenére csirkemájat simogatni, vagy egy izgalmas krimi olvasása közben éles késsel friss gombát szeletelni. Kivesézünk minden élőt és holtat. Megkóstoljátok?

Friss topikok

  • Momina: Nem ezért szoktam le a fekete teákról, hanem azért, mert a gyümölcstea ízét jobban kedvelem. De il... (2012.05.04. 13:29) Vallomások teáról, városról
  • hoffmannercsi: Mostmár rémlik, hogy mesélted ezt, csak nem tudtam, hogy ennyire komoly...Szerintem is sok finomsá... (2012.04.27. 13:25) Dr. Csonthéjas finomság
  • hoffmannercsi: Ez nagyon szimpi kaja, ismerem ezt a babot, nagyon finom. Angolzellert is gyakran főzök levesbe. J... (2012.03.29. 18:50) Babra megy a játék
  • Fibi Büfé: köszi a lájkot! az ananászlevest legközelebb rizstejjel készítem és akkor már senki nem köthet bel... (2012.03.15. 13:56) Gömbölyű örömök
  • Edit Piláf: @Old Boy: Hajrá, csak bátran! :) (2011.05.29. 12:45) Felhorzsolt illatok

Linkblog

Felhorzsolt illatok

2011.05.02. 07:30 Edit Piláf

Kongnak a harangok, kezdődik a húsvéti istentisztelet. Amikor belépek a templomba, elkap egy édes-bús hangulat: a gyerekkoromat idézi. Képzeletben újra Olaszliszkán járok. Nagypapám itt volt református lelkész, sok időt töltöttem el a Bodrog partján. Sajnos az elmúlt időben ez a Tokaj-hegyaljai kis falu másról híresült el.

Innen mindössze 3 falura és 15 km-re fekszik Bodrogkeresztúr, ahol a Tokaji Borecet manufaktúra központja van. Nem volt kérdés hát, hogy megmérettetem magamat a gasztrobloggepályázatukon.

A jó ételhez ihlet is kell. A merengő, visszatekintő templomi hangulathoz Tóth Árpád Bazsalikom című versét húztam elő emlékeimből.

Tóth Árpád: Bazsalikom

Asztalomon paraszti csokor,
Bazsalikom, viola, szarkaláb,
Szemet vidító, kedves, egyszerű
Mezei tarkaság.

Már három napja itt áll a csokor,
De csak ma vettem észre a szelíd
Virágok tiszta, jó lehelletét
És boldog színeit.

A bazsalikom csipkés levelét
Ujjheggyel gyöngéden megdörzsölöm,
Mint parasztnéne szokta, ha belép
A templomküszöbön.

Hányszor láttam gyerekkoromban ezt,
A hűvös templom fehérre meszelt
Tornácában, mikor már odabenn
A kántor énekelt.

Lehajtom tenyerembe a fejem.
Be régen is volt! Hej, azóta hány
Istennek s hány ördögnek jártam én
Tornácos ajtaján.

Jó a virágnak. A bazsalikom,
Míg el nem hull, mind csak virág marad,
De jaj, az ember mennyi rosszat ér
Rossz élete miatt!

Voltam én is, mint más, bolond király,
S bolondabb koldus, - voltam gyilkos és
Áldozat, kinek szívébe szaladt
Tövig s megállt a kés.

És lettem fáradt, fás lélek, akit,
Ha elé teszik se hat meg virág,
Három napig, akkor meg hirtelen
Másik végletbe vág,

És zokog egy felhorzsolt illaton,
Mert vesztett édent éreztet vele
Az egyszerű parasztbazsalikom
Semmi kis levele.

A Tóth Árpádhoz való viszonyulásom érdekes: olyan ő, mint egy társaságban az az ember, aki ritkán szól, de akkor velőset. Szomorkás, befelé forduló pillanataimban helyre tud pofozni egy-egy versével. Tizenévesen egyenesen rajongtam érte. Egy kamasznak jól áll, sőt kötelező a melankólia, amit a mai, felcímkézett világunkban emo-nak hívnak.

Az utolsó versszak első sora a kedvencem: „És zokog egy felhorzsolt illaton„ Pár napja arról beszéltünk barátokkal, hogy egy illatot milyen nehéz felidézni, talán lehetetlen, viszont ha megérezzük múltunk egy jellegzetes aromáját, az rengeteg emléket hoz elő. Másik fontos konklúziója az első tavasz esti beszélgetésnek, hogy az illat soha nem változik. Egy utca, városrész, vagy akár mi, emberek mindig változásban vagyunk, így a körülöttünk lévő világ egyik legbiztosabb emlékforrása az illat.

Gyorsan meg is dörzsölöm a bazsalikom bokromat, és rögtön áradnak be az emlékek: a tavaly nyár eseményei filmkockaszerűen peregnek le előttem. Júniusban ugyanis egy nagy bazsalikom bokorral leptem meg a teraszomat, így a nyári estéket körbelengte a bazsalikom édes-bús illata. A filmkockákon ételek is megjelennek. Rögtön forog is az agyam: mit is főzzek, mit is főzzek? Kis gondolkodás után megvan az ünnepi menü: mézes-fokhagymás-bazsalikomos báránycomb muskotályos borecetben, medvehagyma pesztóval bazsalikomos borecettel öntözött kevert salátával. Jól hangzik, de vajon hogy készül?

A Böszörményi úton a kedvenc hentesemnél megveszem a báránycombot. Kicsit elcsevegünk: szerinte ez a darab szépen meg van tisztítva, de azért én biztosra megyek, otthon még nekiesek az éles késemmel, és megfosztom a maradék hártyától. Bekenem mézes-fokhagymás-bazsalikomos olívaolajjal, és pár óráig a hűtőben hagyom pihenni. Sót még direkt nem teszek rá, ne eresszen idő előtt levet.

Közben elkészítem a pesztót: a medvehagymát leszedem a száráról, majd beledobom az előzetesen kis olajon megpirított és lehűtött kesudió társaságában a robotgépbe. Utána küldöm még az olívaolajat, a citrom levét, a reszelt parmezánt, a sót és a borsot, majd egy hosszabb gombnyomással egyneművé őrölöm a résztvevőket. Ez a zöld massza önmagában is annyira finom, hirtelen azon kapom magamat, hogy különböző kifogásokat keresek a kóstolásra: „Elég sós?” „Kell még bors?” Nem túl sós?”. Kezdek aggódni: nem biztos, hogy marad belőle, mire a bárány megsül.

A pácolódás után a húst megsózom, megborsozom, és beteszem a sütőbe 220 fokra 5-10 percre, egyelőre még nem fedem le, adjunk egy kis színt a báránynak. Fontos, hogy a pácolás után a húson maradt bazsalikom leveleket és fokhagyma darabokat távolítsuk el, mert nagyon könnyen megégnek. Tudom, a Horváth Ilonák szerint először fólia alatt, aztán fólia nélkül, mert ha a sorrendet felcseréljük, akkor kiszáradhat a hús. De nem fog, mert ez csak egy előpirítás, aztán lesz bőven ideje a combunknak arra, hogy megpuhuljon. Sőt, már most elárulom, hogy a végén az igazi pirítás sem marad el!

Miután az előpirításon sikerül szellemileg túllendülnöm, öntök a hús alá kb 1,5 dl vizet, visszateszem a kihorgászott bazsalikomot és fokhagymát, majd lefedem alufóliával és 1,5 - 2 óráig 180 fokon sütöm. Néha alánézek, ha a víz elpárolgott, utántöltöm. Ha a bárány puha, akkor leveszem az alufóliát, és még 15-20 percig sütöm, félidőben megforítom. Közben a muskotályos borecetet összeforralom vízzel és cukorral, mellyel tálaláskor öntözöm meg a húst.

Már csak a saláta van hátra, de azt frissen kell készíteni. Természetesen az alapja a ruccola, aminek nem tudok ellenállni. Szelek még hozzá paradicsomot, és az egészet nyakon öntöm bazsalikomos borecet, víz, olívaolaj és méz keverékével. Szórok rá sót és friss bazsalikom levelet, és ezzel egyidőben kiabálok, hogy lehet teríteni!

Hozzávalók:

A húshoz:

  • 1 báránycomb
  • olívaolaj
  • 3-4 levél friss bazslikom
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 ek méz
  • só, bors
  • 1,5 dl víz (folyamatosan utántölteni)
  • 0,15 dl muskotályos borecet a Tokaji Bormanufaktúrától
  • 1 dl víz
  • 1 ek nádcukor

A pesztóhoz:

  • 10 dkg friss medvehagyma
  • 10 dkg kesudió
  • 5 dkg parmezán frissen reszelve
  • olívaolaj (amennyit felvesz)
  • negyed citrom leve (lime-mal is jó)
  • só, bors

A salátához:

  • 10 dkg ruccola
  • 8 db paradicsom (koktélparadicsommal is nagyon finom, abból kb a duplája kell)
  • 4-5 friss bazsalikom levél
  • 0,15 dl bazsalikomos borecet a Tokaji Bormanufaktúrától
  • 2 ek víz
  • 2 ek olívaolaj
  • 1 ek méz

Tudtad-e?

  • Tóth Árpád 1928-ban 42 évesen hunyt el tüdőbetegségben.
  • Műfordításai is jelentősek (pl. Baudelaire, Milton, Keats, Shelley, Rilke, Poe, Goethe, Oscar Wilde, Csehov, Maupassant, Flaubert).
  • A bazsalikomnak nagyon sok kultúrában van jelentős szerepe, pl. a mexikóiak a házuk elé ültetik a gonosz elűzésére, illetve a zsebükben, pénztárcájukban hordják, hogy vonzza a pénzt, vagy, hogy a szerelmes pillantásuk viszonzást nyerjen. Indiában a leveleit a halott kezébe rakják, hogy biztosítsa a jó és biztonságos utazást a következő életbe. Az ókori Egyiptomban virágával hintették be a sírt, hogy megnyissa az ég kapuit. Az ókori rómaiak gyógynövényként használták a gázok könnyítésére, mérgezés semlegesítésére, vizelethajtónak és a mell tejtermelésének fokozására.
  • Egy legenda szerint a feltámadás után bazsalikom nőtt Jézus Krisztus sírja körül.
  • A legyek nem szeretik a bazsalikom illatát, így távol tartásukra alkalmas.
  • Régebben a falvakban a lányok és a menyecskék ünnepnapokon egy szál bazsalikomot fogtak az imakönyv és a fehér keszkenő közé, és így indultak a templomba. A legények egy szál, ugyancsak illatos rozmaringot tűztek a kalapjuk mellé. Ez a két illatos növény határozta meg a "szagos mise" légkörét.
  • A bazsalikom a mediterrán ételek gyakori fűszere.
  • Az ecet, mint népi orvosság, sok mindenre van kedvező hatással:
  • ►Javítja az emésztést: például ha a lencséből vagy babból készült ételekhez adunk egy kis ecetet, elkerülhetjük a kellemetlen felfúvódást.
  • ►Tisztítja a szájat és a garatot. Egy pohár ecetes vízzel való öblögetés nagyszerűen kiegészíti a fogmosást: fertőtlenít és véd a fertőzések ellen.
  • ►Hatásos a rovarok ellen, ha bedörzsöljük vele a bőrünket!  Elűzi a szúnyogokat és más nemkívánatos rovarokat, de a csípés után a bőrfelületet érdemes bekenni ecettel, mert hűsít, fertőtlenít, kevésbé dagad fel, és kevésbé viszket.
  • ►Bőrtisztításra is kiváló, enyhén hámlasztó hatása van és a zsírt is megköti. Használhatjuk arclemosásra, a zsírosabb, pattanásos részeken, vigyázva, hogy a szembe ne kerüljön! (Száraz és érzékeny bőrre nem alkalmas)
  • ►Enyhe ecetes oldatot a samponba vagy öblítővízbe keverve hajunkat is karbantarthatjuk.
  • A Tokaji Bormanufaktúra a boreceteken kívül gyárt még gyülömcs- (alma, birsalma, körte, szeder) és zöldségecetet (uborka, paradicsom) is. Bővebben: www.borecet.hu

 

6 komment

Címkék: bárány tóth árpád bazsalikom medvehagymás pesztó ruccola saláta tokaji borecet manufaktúra


A bejegyzés trackback címe:

https://kulturkoszt.blog.hu/api/trackback/id/tr962870199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rebarbara 11 2011.05.02. 09:50:22

Nagyon kedves irás.Jó hangulata van és okositó is.Sajnálhatja,aki nem olvassa!Egyszer talán én is megpróbálkozom azzal a báránnyal.

kulturkoszt_zsuzsi 2011.05.02. 10:03:37

Köszönöm a kedves hozzászólást, és köszönöm, hogy követed a blogunkat! Ne félj a báránytól, nem harap :)

hoffmannercsi · http://dublinfelettazeg.blogspot.com/ 2011.05.02. 12:39:55

Nagyon professzionalis, 5 csillagos etteremben is megallna a helyet!

zsuzsi_kulturkoszt 2011.05.03. 00:30:43

Köszönöm a bókot, remélem, az 5 csillagos éttermek is osztják a véleményedet! :)

Old Boy 2011.05.26. 10:49:25

Jól hangzik ez a báránycomb, nem is tudom, mikor ettem utoljára barihúst. A csirkecombot egyszer kicserélem vele a tepsiben...
süti beállítások módosítása