Nagy rajongója vagyok az angol komédiasorozatoknak. A Csengetett, Mylord? és a Waczak szálló mellett Mr. Bean volt a kedvenc. Az eredeti 1990-es sorozatból a mai napig van pár jó pillanatú rész, amit bármikor újranézek, de a Mr. Bean nagy filmek nálam egyáltalán nem működnek. 1,5 órában Rowan Atkinson számomra unalmas. Azonban abban a fél órában, amíg bárgyú humorával szórakoztat, jókedvvel készülhet el az ebéd. A tegnapi babos szárzelleres paradicsomos egyvelegemet is rötyögések közepette rittyentettem és rottyantottam össze.

 Ez a frissítő egytálétel egy Mr. Bean rész alatt biztos, hogy elkészül. Az alapanyagok a fent említett hármas, de persze ez variálható, bővíthető. Köretként hús mellé is ajánlom, de például barnarizzsel összeborítva, kicsi kecskesajttal bekeverve rizottóként is megállja a helyét. Nézzük az alapreceptet, - na meg előtte egy kis vicces bejátszást - amit Mr. Bean, azaz Bab úr ihletett.

A vöröshagymát apróra vágom, és kicsi kókuszzsíron megfuttatom. (Oké, tudom, ez nincs minden háztartásban, nekem is csak 2 hete a nagy barátom ez a pszeudó zsiradék, ugyanis egyáltalán nem úgy működik, mint társai. Részletek lejjebb.) A szárzellert felszelem és rádobom, kicsit hagyom párolódni, majd a héjától megfosztott és kockára vágott paradicsomot mellédobom, és együtt párolom. Sózom, borsozom, és közben megnézem a már kezdettekkor feltett adzuki babomat (ezt se a nagyanyám kertjéből szerzem. Erről is kicsit hosszabban majd lentebb), hogy áll, puhul e? Ha előző estére beáztattam, akkor jó eséllyel 20-25 perc is elég neki. Ha már puha a bab, beleborítom a szárzelleres paradicsomos ragumba és a végén jön a titkos fűszer, amit nem árulok el. Na jó, de! Fahéjjal bolondítom meg és erősítem fel a zeller friss izét és hozom harmóniába a paradicsommal és a babbal. Natúr csirkemellet sütöttem mellé, hogy a férfibendőnek is tetszetős legyen. Ennek a színes, illatos ételnek minden egyes falatjánál érzem, hogy vitaminok tömkelege árasztja el a testem és tölti fel a téltől lemerült elemeket.

És miután kiörültem magam, hogy megint tettem az egészségemért, gondolatban utána küldök egy tucat nutellás palacsintát. A valóságban pár szem epret eszem, riszsziruppal, de már készülök a szakácssulis bűnözős napra. Ha minden igaz aranygaluskát, somlóit, Rákóczi túróst készítünk majd, és ugye, kóstolni muszáj lesz.