Lassan már egy hónap is eltelt az olasz kiruccanásunk óta. Annyi minden történt azóta. Például Fibivel levizsgáztunk a szakácssuliban (elméletből szín 5-re, gyakorlatból 4-esre). Egyelőre ez az évzáró vizsgánk volt, a szakácsvizsga majd októberben lesz. Ez is az oka annak, hogy…

Inzulinrezisztensként szigorú diétát kell követnem. Nem azzal a legnehezebb megbarátkoznom, hogy nem ehetek cukrot, fehérlisztet, tejterméket (max. néha egy kis kecskesajt mehet, amit aranyárban adnak), hanem azzal, hogy ez nem is diéta. Ez egy újfajta életmód. Egy új élet, ami…

Egészen a mai napig azt hittem, hogy szeretem a francia filmeket. Rájöttem, hogy ez általánosságban nem jelentjető ki. Ahogy az sem, hogy szeretem a magyar filmeket, vagy a hollywood-i produkciókat. És megszületett a végső megállapítás: nem vagyok filmrasszista, vagyis mindegy, milyen…

Nagy rajongója vagyok az angol komédiasorozatoknak. A Csengetett, Mylord? és a Waczak szálló mellett Mr. Bean volt a kedvenc. Az eredeti 1990-es sorozatból a mai napig van pár jó pillanatú rész, amit bármikor újranézek, de a Mr. Bean nagy filmek nálam egyáltalán nem működnek. 1,5…

Idén egy színházi produkcióra és egy egészséges csokipudingra habarodtam be először. Nem akármilyen volt a kulturális élmény, és a desszert sem olyan ’tizenkettő-egy-tucat’ volt. Egy fárasztó keddi nap kora délutánján ezredjére is felcsendült az amúgy kedvelt…

Itt a tavasz. És nemcsak a rügyek pattannak ki, hanem - gondoljuk - a szemetek is, hogy mit keresünk újra itt, hiszen nagyon eltűntünk. Bár néha-néha a medvékhez is bekucorodtunk téli álmot aludni, de az igazi ok, amiért nem voltunk, hogy különböző szakmai fórumokon ettük magunkat…

Ahogy ígértük, jöjjön Gila Ildinek, a MedweEvents-cel közös nyereményjátékunk első nyertesének a beszámolója. Ő így látta a fesztivált. A Budai Gourmet fesztiválra örömmel mentem el. Szeretem a hasamat, így egy kajafesztiválra csak igent mondhatok. A jegynek nagyon…

Nem szeretem a fogfájást. Bár ki az, aki szereti? A múlt héten mindkét oldalon felül mély beavatkozásokat végzett a fogorvosom. Azt mondta, hogy most egy darabig érzékenyek lesznek a fogaim. De azt nem mondta, hogy nem tudok majd enni. Pedig nem tudok. Így a mai posztom esetében…

Hányszor adatik meg, hogy úgy érezzük, mi vagyunk a világ közepe? És kiknek köszönhetjük ezt az érzést? Mindannyiunknak nagyon jól tud esni, amikor úgy érezzük pár pillanatig, hogy csak a mi kedvünkért, csak mi ránk süt a nap. A lányomnak most volt a keresztelője, és bár a…

Kongnak a harangok, kezdődik a húsvéti istentisztelet. Amikor belépek a templomba, elkap egy édes-bús hangulat: a gyerekkoromat idézi. Képzeletben újra Olaszliszkán járok. Nagypapám itt volt református lelkész, sok időt töltöttem el a Bodrog partján. Sajnos az elmúlt időben ez a…

Új perverzióm, hogy a vasárnapi ebéd után a kanapén elhenteredve megnézek egy-egy régi, fekete-fehér magyar filmet. Nem magasröptű, mély mondanivalójú alkotásokról van szó, épp ezért néha, 5-5 percekre el is szundíthat közben az ember. A mostani vasárnap ’Egy tál…

Egy igazi műalkotás olyan, mint a szerelem. Megváltoztatja az életed. Örömet okoz, vagy éppen bosszúságot, a lényeg, hogy egyszer csak semmi sem lesz már úgy, mint régen. Hatással van rád és formál, ahogy a folyó a köveket. Te pedig vissza-visszatérsz hozzá, nem tudod soha…

Ha a különböző nyelveket egy-egy fogalomhoz kötnénk, akkor nálam ez lenne a felosztás: a német a filozófiáé, az orosz az ivásé, a spanyol a bulizásé, a francia az evésé, az angol – a focirajongáson kívül – a franciák szapulásáé, míg az olasz egyértelműen a…

Valahogy eddig mindig úgy alakult, hogy a nagy pillanatokban találkoztam a velővel valamilyen formában. Volt, hogy ettem, volt, hogy néztem, és már úgy is alakult, hogy csak hallgattam. Mostanra pedig megértem arra, hogy magam készítsem el. Vegyük csak végig a sorsdöntő…

Pontosan emlékszem, honnan indult a szerelmünk Vincent van Gogh-gal: 17 éves voltam, amikor anya könyvespolcán rányúltam Irving Stone A napsugár fia című életrajzi regényre. Jó időben kapott el a könyv, és ez meghatározta a festészet, azon belül is az impresszionizmus,…

Féltem belekezdeni az idei farsangi fánk elkészítésébe. Eddig minden évben a nagyanyám segített. Főként a dagasztást bíztam rá, mert bár én erősebb vagyok, mégis Édesmama fáradt, reumás kezével - hála a sok évtizedes tapasztalatnak - gyönyörű hólyagos tésztát tudott…

Nem szeretem a Valentin-napot. Egyrészt, mert az nem is Valentin-nap, hanem Bálint-nap, másrészt, mert erőltetett az egész. Zavar, hogy miért kell központilag kijelölni egy napot, amikor a szerelmeseknek kötelező egymást szeretni. Az év többi napján ne szeressék egymást? És mi van…

Szeretem a halat. Nyaranta a horvátoknál jólesően, de ugyanakkor enyhe szomorúsággal roppantom össze fogaim között az apró, ropogós giricéket. Farokuszonyától a feje búbjáig ízlik, de mégis mindig megvisel, hogy több pár szemet is behabzsolok. Egy pohár száraz fehérbor segít…

A blog indulása előtti hetekben egyre intenzívebben foglalkoztatott, hogy miről szóljon az első posztom. Ötletben nem volt hiány, inkább az volt a kérdés, hogy mivel kezdjek. Elsőnek lenni mégiscsak kiváltság. Decemberben itthon volt egy Portugáliában élő barátnőm. Egyik nap…

Két fiatal nő. Egy kisgyerekes, egy kutyás. Néha együtt moziznak, vagy éppen irodalmi estre mennek. Néha csak átszaladnak egymáshoz, bevágnak egy tucat muffint, vagy elkortyolnak egy jófajta bort, és lelkiznek. A kultúra mellett a másik legfontosabb közös örömforrás: a főzés.…