Pontosan emlékszem, honnan indult a szerelmünk Vincent van Gogh-gal: 17 éves voltam, amikor anya könyvespolcán rányúltam Irving Stone A napsugár fia című életrajzi regényre. Jó időben kapott el a könyv, és ez meghatározta a festészet, azon belül is az impresszionizmus, posztimpresszionizmus iránti elkötelezettségemet.
Még ugyanebben az évben a gimnáziummal meglátogattuk a holland testvériskolát, ahol a diáktársaink családjai fogadtak be minket egy hétre. Az átmeneti szüleim nem hittek a fülüknek, amikor a „Mit csináljunk a szabadnapodon?” kérdésükre az amsterdami Van Gogh múzeumra szavaztam. Reggeli közben próbáltak eltántorítani az elképzelésemtől. Felmerült lehetséges programként Madurodam, a híres makettváros, Apenheul, a majmok birodalma, vagy az 1838-ban alapított állatkert, az Artis Zoo. Még a híres vidámparkkal, Eftelinggel is bepróbálkoztak, de hajthatalan voltam. Így Saskia nagy bánatára (ő volt a cserediákom), aki irígykedett a többiekre, akik mindenféle mókás helyekre mentek, mi a nap nagy részét kultúrával töltöttük.
A mai ajánlásom a Krumplievők (1885). Van Gogh ebben a korszakában a belgiumi tanítóskodása során megismert bányászok és parasztok mindennapjait örökítette meg.
Ha Vincent van Gogh neve felmerül, akkor mindenkinek az erős színek és a jellegzetes ecsetkezelés ugrik be. Na, és a levágott bal fül, de erről majd később! A korai festményeire a realizmus egyik vezéralakja, Jean-François Millet francia festő volt nagy hatással.
(Jean-François Millet: Magvető, 1850)
A realizmus egyik jelentős újítása az anti-idillikusság volt. A Krumplievők festményén Van Gogh is a valós állapotot örökítette meg, a kép szereplői életszagúak: fáradtak, elcsigázottak, remény nélküliek. Az elkészült mű nem aratott nagy sikert akkoriban, Van Gogh jobbnak is látta, ha Párizsba költözik, és új inspiráció után kutat. És ennek a döntésének köszönhetjük későbbi jellegzetes stílusát, hiszen ekkor kezdett megismerkedni az impresszionizmussal. Később, az Arles-ban eltöltött hónapok alatt meg is haladta az impresszionitákat, őt tartják az expresszionizmus előfutárának.
Van Gogh-ról még órákig tudnék mesélni, de – Saskia és talán még sokak örömére – nem teszem. Ha valakit további életrajzi adatok érdekelnek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vincent_van_Gogh
Amennyiben ragaszkodunk az eredeti festményhez, akkor egyszerűen csak meg kellene sütnöm néhány krumplit héjában, azt vajjal megkenni, és letudtam a receptet.
Mivel azonban nyakig vagyunk a farsangi szezonban, így arra gondoltam, hogy az aktualitást összekötöm a művel és burgonyafánkot készítek. Dóri múltkori posztját is ez a téma ihlette, de amíg ő az édes változatot, addig én a sósat készítem, ahogy az életben is mindennek megvan az édes és a sós oldala.
Ráadásul annyira szerencsés voltam, hogy a tésztát egy profitól leshettem el (kösz, Piroska!), így nem volt kérdés, hogy a vacsorára érkező barátoknak nem kell izgulniuk. br /> Először a kovászt kell elkészíteni: 25g élesztőt, 1 evőkanál (ek) cukrot, 1 dl langyos tejet és annyi lisztet keverünk össze, hogy a massza tejföl állagú legyen. Letakarjuk, és 15 percre meleg helyre (a radiátor közelébe) tesszük. Amíg a kovász pihen, addig összedobjuk a többi hozzávalót. 15 dkg főtt, áttört krumpli, 5 dkg vaj, 2 tojás sárgája, 1 ek só, 50 dkg liszt (ebből a mennyiségből használtunk korábban a kovászba!) és egy pár reszelésnyi szerecsendió a tészta alkotóelemei. Ja, és egy profi trükk: vágjunk durvára 5-10 dkg pisztáciát, nagyon megbolondítja az ízeket! Ha a kovász megkelt, azt is keverjük bele, és tegyük vissza a meleg helyre még kb 1 órára a már kész tésztánkat. Már csak zsiradékot kell felforrósítani (zsír, olaj), és evőkanállal beleszaggatni kis halmokat. Én most is kókuszolajat használtam. Nem kell megijedni, nincs kókuszíze. A növényi olajok közül ennek a legmagasabb az oxidációs pontja (198 fok), vagyis hevítés esetén sem indít be kóros sejtburjánzást. Van még sok más előnye ennek a fajta zsiradéknak, posztról posztra mindig kicsivel többet elárulok. Mielőtt bárki azt hinné: nem kapok pénzt a kókuszolaj ipartól, önálló misszió ez!
Mustáros-tejszínes csirkemell csíkokat készítettem „köretnek” a fánkjaimhoz, de mire észbe kaptam, az összes húst felfalták a barátok, így a fotózásról a csirke lemaradt. Összedobtam egy gyors salátát (rukkola, paradicsom, mozzarella, só, tökmagolaj), ami hivatalosan nem illik a burgonyafánkhoz, de mégsem hagyhattam, hogy a farsangi krumpligömbök egyedül árválkodjanak a tányéron!
Néha át kell hágni az évszázados berögződéseket. Az ízkombináció pedig finom volt, és ez a lényeg!
Hozzávalók:
- 25g élesztő
- 1 ek cukor
- 1 dl langyos tej
- 15 dkg főtt, áttört krumpli
- 5 dkg vaj
- 2 tojás sárgája
- 1 ek só
- 50 dkg liszt
- pár reszelésnyi szerecsendió
- 5-10 dkg pisztácia
- zsiradék a sütéshez
Tudtad-e?
- Jean-François Millet-ért nemcsak Van Gogh, de Salvador Dali is lelkesedett.
- A hamburgi egyetem két kutatója szerint Van Gogh nem önmagát csonkította meg. Barátja, Gauguin – aki mellesleg kítűnő vívó hírében állt – egy kardvágással kanyarította le festőbarátja fülét egy vita hevében. Van Gogh azért hallgatott erről, hogy megóvja Gauguint a büntetéstől.
- A Krumplievők-et 1991. április 14-én – másik 19 Van Gogh festménnyel együtt – ellopták az amsterdami Van Gogh múzeumból. 35 perccel később a rablók vasútállomás mellett hagyott autójának csomagtartójában meg is találták az összes képet.
- A burgonya az Andokból származik, az amerikai őslakosság már több mint 5000 éve termeszti. Magyarországra II. József uralkodása idején érkezett meg. Egyéb elnevezései: kolompír, csucsor, kolompér, krumpli, pityóka, péra, kukujo, körömpe.
- A kókuszolaj olyan zsírsavakat juttat a szervezetbe, amely az anyatejben található. Zsírként nem tárolódik a szervezetben, és a májat sem terheli.
- A farsangi szezon vízkereszttől hamvazó szerdáig tart (2011-ben január 6. – március 9. között).
- A vízkeresztnek többféle értelmezése van: vannak akik ekkor emlékeznek meg a Napkeleti Bölcsekről, akik ezen a napon látogatták meg a kis Jézust. Mások a kánai mennyegzőn Jézus által véghez vitt első csodát ünneplik. A keresztény egyházak Jézus Jordán folyóbeli alámerülését kötik ehhez a naphoz. A katolikus templomokban a keresztelés tiszteletére vizet szentelnek, melyből a hívek hazavihetnek.
- Hamvazószerdával kezdődik a 40 napos nagyböjt, mellyel a keresztények Jézus Krisztus 40 napos pusztai böjtölésére emlékeznek (Máté evangéliuma 4. rész 2. vers). Ez az időszak a bűnbánás ideje, kezdetekor a hívők a vezeklés részeként hamut szórnak a fejükre. Érdekes még, hogy a Hamvazószerda és a Húsvét vasárnap közti böjti időszak 46 nap, mivel a közbe eső 6 vasárnap nem böjti nap.
- (még egy kulturális ajánlat: T. S. Eliot: Hamvazószerda)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.